SZAKDOLGOZATI SEGÉDANYAGOK

CSONGRÁD MEGYEI KASTÉLYOK ÉS KÚRIÁK

Csongrád megye mai területén - az egykori Csongrád, Csanád és Torontál vármegyékben - a török hódoltság után nagy kiterjedésű uradalmak alakultak ki, amelyek a megye legnagyobb részét lefedték. Ennek köszönhető az, hogy Csongrád megyében az uradalmak központjában jelentős kastélyépületeket emeltek a főnemesi családok (elsősorban a gróf Károlyi és az őrgróf Pallavicini famíliák), ugyanakkor ennek köszönhető az is, hogy az itteni kúriaépületek száma viszont viszonylag csekély, mivel a köznemesség csak az egykori csanádi és torontáli részeken jutott birtokokhoz.

A megyebeli egykori nemesi rezidenciák száma: 59
Ebből kastély: 12
Ebből kúria: 47

Az épületek közül napjainkban is áll: 39
Az idők folyamán - főként a II. világháború után - lebontottak: 20 épületet

Az épületek közül: 10 élvez műemléki védettséget.
A legtöbb egykori nemesi rezidencia Makón volt, a 9 épületből 7 ma is áll. Kiszomborban 6 nemesi kúriát emeltek.

A megye legjelentősebb épületei a derekegyházi Károlyi-kastély, a kiszombori Rónay (Jenő)-kastély, nagymágocsi Károlyi-kastély, az ópusztaszeri Pallavicini-kastély és a szegvári -vármegyeházaként is használt - Károlyi-kastély.

A megyében a Kaplony nemzetségből származó gróf Károlyi család rendelkezett a legtöbb kastéllyal és kúriával, szám szerint 13-mal, az olasz eredetű őrgróf Pallavicini famíliának pedig 12 rezidenciája volt itt. A "dobogó harmadik fokát" a köznemesi Návay család foglalja el 8 épülettel, a szintén köznemesi Rónay família pedig 6 kúriát birtokolt itt. Rajtuk kívül az ismert történelmi családok közül a Blaskovich, a Nagylucsei Dóczy, a báró Gerliczy, a gróf Haller, és a Lonovics famíliák is birtokosok voltak a megyében.

Csongrád megyében Magyarország politikai, társadalmi, művészeti és társadalmi életének több híres alakja rendelkezett rezidenciával, így például:
Árpádhalmon gróf Berchtold Lipót, az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere,
Derekegyházon báró Weiss Manfréd iparmágnás,
Kiszomborban Rónay Móric és Rónay Jenő Torontál vármegyei főispánok, valamint Rónay Lajos Csongrád megyei főispán,
Makón Horváth Mihály és Lonovics József csanádi püspökök, valamint Kristóffy József belügyminiszter,
Nagymágocson gróf Károlyi Alajos, az Osztrák-Magyar Monarchia londoni nagykövete,
Óföldeákon Návay Tamás főispán és Návay Lajos képviselőházi elnök
Öttömösön Magyar László utazó, Afrika-kutató apja, Magyar Imre,
Szegváron gróf Károlyi Sándor (I.) tábornok, valamint gróf Károlyi (II.) Sándor gazdaságpolitikus, a Hangya Mozgalom alapítója.

Számtalan legenda, anekdota is kapcsolódik a megyebeli épületekhez. "A kiszombori Rónay Nina-féle kúria története például - akárcsak egy skóciai várkastély sorsa - rémségek sorozata, nem véletlen, hogy Kiszomborban a XIX. század második felében elterjedt az a hiedelem, hogy aki az épületbe költözik, azt hamarosan nagy szerencsétlenség éri. Ugyanis nem sokkal azután, hogy első tulajdonosa, Rónay Nina és családja beköltözött a kúriába, férje, Bene Gyula és fia hamarosan meghaltak. Ezután Kiszombor Község elöljárósága vásárolta meg a rezidenciát 1885-ben, amelytől Pajor Gyula bérelte az épületet, akinek nem sokkal később elhunyt a felesége és a fia. 1893-ban Rónay Alajos visszavásárolta a kúriát, egy év múlva, 1894-ben azonban váratlanul meghalt. Ekkor fia, Rónay (II.) Mihály örökölte a kúriát, aki 1895-ben be is költözött, pár hét múlva azonban a korabeli feljegyzések szerint megbetegedett, elkezdett vért hányni, ezért komolyan véve a babonát kiköltözött az épületből, és hamarosan meg is gyógyult. Rónay 1901-ben eladta Kiszombor községnek a lakatlan épületet, az adásvételt követően azonban leégett a kúria tetőzete. 1905 körül Rónay (I.) Aladár vásárolta meg a rezidenciát, amely után nem sokkal meghalt a felesége, Blaskovich Borbála. Ezután végül darálómalommá alakították át a kúriát." Persze nemcsak ilyen jellegű történetek kapcsolódnak a hajdani nemesi rezidenciákhoz, "a kiszombori Rónay Jenő-féle kastélyról például azt tartja a hagyomány, hogy felépítésekor Rónay Jenőnek az volt a kívánsága, hogy rezidenciájának kiképzése hasonlítson I. Ferenc József császár és király öccsének, Miksa főhercegnek - a későbbi mexikói császárnak - Trieszt mellett álló Miramare kastélyára, és állítólag az épület ezért kapott romantikus architektúrát - valójában azonban kevéssé valószínű, hogy a földbirtokos valaha is járt volna az Adriai-tengernél." "A helyi hagyomány szerint a hódmezővásárhelyi Károlyi-kúria pincéjéből több alagút indult ki, például a római katolikus plébánia, illetve a Szarvas vendéglő felé. Az útburkolatok építésekor a Virág utcában valóban találtak egy 3 méter átmérőjű, kör alakú földalatti üreget, erről azonban kiderült, hogy valójában szennyvíztározónak épült a barokk korban. 2000-ben pedig egy szintén 3 méter átmérőjű, kútszerű építményt találtak, mivel az udvar közepén megsüllyedt a talaj. Az üregbe lépcsők is vittek le, végül azonban technikai okok miatt nem tudták azt feltárni."

DR. VIRÁG ZSOLT

Magyar Kastélylexikon - Magyarország kastélyai és kúriái
dr. Virág Zsolt, 2011.

Megosztás a Facebook-on Megosztás az iWiW-en Megosztás a Twitter-en