SZAKDOLGOZATI SEGÉDANYAGOK

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KASTÉLYOK ÉS KÚRIÁK

Hajdú-Bihar megye mai területén (amely az egykori Hajdú, Bihar, Szabolcs és Borsod vármegyék egyes részeiből áll) döntően kisebb, középnemesi birtokok alakultak ki, ennek köszönhetően – különösen a bihari részeken – meglehetősen magas az itteni kúriák száma, a megye területén egykor 170 kúria állt. A legtöbb kúria azokban a falvakban épült, amelyekben ún. nemesi közbirtokosság működött, így Álmosdon szám szerint 12 kúria állt egykor. Nádudvaron, Nyíradonyban, Vértesen, Monostorpályiban és Tiszacsegén szintén sok bel- és külterületi épület állt.

A nagy földterülettel, kiterjedt uradalmakkal rendelkező főnemesi uradalmak központjaiban nagyobb kastélyok is épültek, így például Tégláson a Bek család, Balmazújvárosban a gróf Semsey család, Zsákán a gróf Rhédey család, Nyírábrányban az Eördögh család, Nagyrábén a Des-Echerolles-Kruspér család, Szerepen a gróf Kornis család, Tépén a nagyváradi nagyprépost, Tiszacsegén pedig a báró Vay család kastélyai.

A megyebeli egykori nemesi rezidenciák száma: 186
Ebből kastély: 16
Ebből kúria: 170.

Az épületek közül napjainkban is áll: 95
Az épületek közül 13 élvez műemléki védettséget. Az idők folyamán – főként a II. világháború után – lebontottak: 91 épületet.

A megye legrégebbi kastélya a középkori alapokon nyugvó nagykereki Bocskai-kastély.

A megyében a Vay család bárói és grófi ága rendelkezett a legtöbb kastéllyal és kúriával, szám szerint 11-gyel, a gróf Zichy famíliának 8 rezidenciája volt itt, a "dobogó harmadik fokát" pedig egy egyházi birtokos, az egri főkáptalan foglalja el 7 tiszttartói kúriával. épülettel. Rajtuk kívül számtalan ismert történelmi család, az Almásy, a Bánffy, a Báthory, a Bethlen, a Bocskai, a Csáky, a Csekonics, az Esterházy, a Festetics, a Forgách, a Fráter, a Hunyady, az Illésházy, a Károlyi, a Kölcsey, a Rákóczi, a Rhédey, a Semsey, a Szapáry, a Széchenyi, a Thököly, a Vécsey és a Wesselényi família tagjai is birtokosok voltak a megyében.

Hajdú-Bihar megyében Magyarország politikai, társadalmi, művészeti és társadalmi életének több ismert alakja rendelkezett rezidenciával, így például:
Álmosdon Kölcsey Ferenc költő, író, politikus és Péchy Imre alnádor,
Bakonszegen Nadányi Zoltán költő,
Balmazújvárosban Semsey Andor, a tudomány és a kultúra egyik legnagyobb mecénása,
Derecskén herceg Esterházy Pál, a Batthyány-kormány minisztere,
Hajdúböszörmény–Bodaszőlőn Baltazár Dezső református püspök,
Nádudvaron Tormay Béla földművelésügyi államtitkár és Tormay Géza kereskedelemügyi államtitkár,
Nagykerekiben Bocskai István, Báthory Gábor, Bethlen Gábor, Bethlen István és Thököly Imre erdélyi fejedelmek,
Nyírábrányban gróf Szapáry Gyula miniszterelnök,
Szerepen gróf Bánffy Miklós külügyminiszter, író,
Tetétlenben gróf Zichy Géza, a félkarú zongoraművész.

Pályázati támogatások

A Tiszacsege–Nagymajorban álló Vay-kastély a Széchenyi Terv támogatásával került felújításra 2000-2001-ben, a Berekböszörményben álló Csáky-kúriát pedig PHARE támogatással renoválták 2006-ban.

Hajdú-Bihar megye kastélyturizmusa

Kastélyszállók
Tiszacsege–Nagymajor – Vay-kastély
Nagyrábé–Füstpuszta – Des-Echerolles-Kruspér-kastély (vadászkastély)
Nyíradony–Gutierdő – Debrecen város egykori kúriája ("kis vadászkastély")
Nyírmártonfalva–Gutpuszta – Debrecen város egykori kúriája ("nagy vadászkastély")

Múzeumok

Nagykereki – Bocskai-kastély (Bocskai István kiállítás)
Álmosd – Kölcsey-kúria (Kölcsey Ferenc Emlékmúzeum)
Zsáka – Rhédey-kastély (festészeti kiállítás)
Berekböszörmény – Csáky-kúria (leendő helytörténeti kiállítás)

Érdekességek, anekdoták, legendák

A tiszacsege–nagymajori Vay-kastély legendái:
"A klasszicizáló későbarokk stílusú, rokokó kagylódíszítéssel ellátott kastély 1819 decemberében egy összeírás tanúsága szerint már biztosan állt, ebben azt írták róla, hogy "az egész épület új."
A négyzetes alaprajzú, kétemeletes kastélyt eredetileg feltehetően nagyobbra tervezték, ugyanis az alapozás 25x25 méteres, erre azonban végül csak 19x19 méter alapterületű felépítményt emeltek. A pince tetejének beépítetlen részén teraszt alakítottak ki. Az 1819-es összeírás tanúsága szerint a kétemeletes "condescensionalis ház" pincéjében 80 gönci hordó bort és 9000 pozsonyi mérő búzát lehetett tárolni.
A kastély pincéjével kapcsolatban a későbbi századokban számtalan legenda keletkezett, ennek elsősorban az volt az oka, hogy a pince közepén kilenc darab (háromszor hármas elosztású), azonos méretű, boltozatos fülke található, amelyeknek mindössze 60x60 centiméteres a bejárati nyílása. Ezek a fülkék aztán az itt szolgáló személyzet, a környező falvak lakói, sőt a műkedvelő történészek fantáziáját is megmozgatták, így számtalan feltételezés látott napvilágot eredeti rendeltetésükről. Az egyik változat Végh Kálmán Mátyás ároktői plébános nevéhez fűződik, aki 1904-ben egy tanulmányt is írt "Az ohati apátság" címmel, és ebben a fülkék megtekintése után azt állította, hogy a kastély a középkori ohati apátság romjaira épült, és mivel feltételezése szerint a szerzetesek bírói hatalommal is rendelkeztek, véleménye szerint az érdekes kialakítású fülkék csakis börtöncellák lehettek eredetileg. (Zoltai Lajos ásatási eredményei alapján megállapítható, hogy a középkori ohati apátság nem itt, hanem a mai Telekháza területén állt.)
A fülkék rendeltetésének másik legendája a báró Vay család Nagymajor környékén rendezett híres vadászataihoz kapcsolódik, eszerint ezekben a fülkékben tartották a vadászagarakat. A földbirtokos família az ohati erdő vadban gazdag őstölgyeseiben valóban sűrűn tartott "hét vármegyére szóló agarászatokat", de amint az – a már említett – 1819-es leltárból is kitűnik, a kilenc helyiség búza tárolására szolgált."

DR. VIRÁG ZSOLT

Magyar Kastélylexikon - Magyarország kastélyai és kúriái
dr. Virág Zsolt, 2011.

Megosztás a Facebook-on Megosztás az iWiW-en Megosztás a Twitter-en