SZAKDOLGOZATI SEGÉDANYAGOK

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KASTÉLYOK ÉS KÚRIÁK

Jász-Nagykun-Szolnok megye mai területén döntően kisebb, középnemesi birtokok alakultak ki, ennek köszönhetően meglehetősen magas az itteni kúriák száma. A köztudatban sokáig az a kép élt, hogy az Alföldön kevés régi épület található, ezt a vélekedést cáfolja az is, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei nemesi rezidenciák száma megegyezik a Fejér megyei kastélyok és kúriák számával, sőt, Vas megyében is csak 40-nel több nemesi rezidencia áll.

A megyebeli egykori nemesi rezidenciák száma: 257
Ebből kastély: 23
Ebből kúria: 234

Az épületek közül napjainkban is áll: 109
Az idők folyamán - főként a II. világháború után - lebontottak: 148 épületet

Az épületek közül: 18 élvez műemléki védettséget.
A legtöbb nemesi rezidencia egykor Tiszaigaron volt, szám szerint 23 kúria állt ott. Besenyszögben, Kenderesen, Kengyelen, Tiszafüreden, Tiszaroffon és Tiszaszentimrén szintén sok bel- és külterületi épület állt.

A megyében a gróf Almásy család rendelkezett a legtöbb kastéllyal és kúriával, szám szerint 8-cal, a Baghy, az Okolicsányi és a Schwarz családoknak pedig egyaránt 7-7 rezidenciája volt itt. A "dobogó harmadik fokát" a gróf Nemes família foglalja el 5 épülettel. Rajtuk kívül az ismert történelmi családok közül a báró Baldácsy, a gróf Dessewffy, a Fráter, a Horthy, a gróf Károlyi, a báró Orczy, a gróf Pálffy, a báró Podmaniczky, a herceg Rákóczi, és a gróf Szapáry famíliák is birtokosok voltak a megyében.

A híres magyar építészek közül Ybl Miklós tervezte a tiszabői Almásy-Keppich-kastély és a fegyverneki Szapáry-Schwarz-kastély átépítését.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében Magyarország politikai, társadalmi, művészeti és társadalmi életének több ismert alakja rendelkezett rezidenciával, így például:
Alattyánban Gecse Árpád festőművész,
Cserkeszőlő-Tóparton Szinyei Merse Pál festőművész fia, Szinyei Merse Félix országgyűlési képviselő,
Felsővarsányban II. Rákóczi Ferenc fejedelem,
Gorovemajorban Gorove István miniszter,
Jászapátin Vágó Pál festőművész,
Kenderesen Horthy Miklós kormányzó,
Mezőtúron Habsburg Albrecht főherceg felesége, Lelbach Irén,
Pusztataskonyban gróf Szapáry Gyula miniszterelnök,
Szászbereken báró Kohner Adolf nagyiparos, műgyűjtő,
Tiszaderzsen Borbély György főispán, országgyűlési képviselő,
Tiszavárkonyban Fejér Miklós államtitkár,
Törökszentmiklóson gróf Almásy Imre főispán, országgyűlési képviselő,
Újszászon pedig báró Orczy Béla miniszter, országbíró.

Ezen megye kastélyaihoz és kúriáihoz is sok régi história kapcsolódik. A vármegye egyik leghíresebb-leghírhedtebb alakjának, fia, Pankotay Jósa Györgynek Tiszafüreden volt kúriája. A földbirtokos bizarr tréfáiról országszerte beszélték, és mindenki csak Jósa (Józsa) Gyuri néven emlegette. Jókai Mór róla mintázta az "És mégis mozog a föld" című regényének Csollány Bertijét, de egyes vonásaiban az "Egy magyar nábob" Kárpáthy Jánosában is ráismerhetünk. Jósa a barátait és a falu lakóit állandóan megtréfálta, az anekdota szerint például az egyik vásár alkalmával az ott lévő legszegényebb ember rossz kabátját elkérte, és 1000 forintot tett a bélésbe, majd letette a ruhadarabot az út mellé. Ám mindenki belerúgott a gúnyába, a rongyos kabát senkinek sem kellett. Jósa Gyuri azonban jószívű volt, és amikor látta, hogy senki nem veszi fel a kabátot, az 1000 forintot kivette belőle és szétosztotta. Amikor pedig a földesúr barátai a kúriában tartott rendszeres mulatozások egyikére jöttek, és egy Füred melletti fahídon hajtottak át, az előre bereszelt cölöpök eltörtek, és a nemes kompánia a vízben találta magát. A hagyomány szerint Jósa Gyuri sírjára is azt íratta, hogy "Vitézlő és levitézlett…". Ugyanakkor fontos megemlíteni azt is, hogy a dúsgazdag földesúr építtette 1833-34-ben Tiszafürednél a település első állandó hídját a Tiszán 36 619 pengő forintos költséggel.
A mezőtúri Czebe-Teleky-kúriának az a nevezetessége, hogy az épületben az 1848-49-es szabadságharc idején Kossuth Lajos kormányzó két ízben is megszállt - innen a ma használt "Kossuth-ház" elnevezés -, először 1848 szeptemberében alföldi toborzóútja során járt itt, ekkor a kúria tornácáról tartott beszédet a mezőtúriaknak. Másodszor 1849. július 9-én szállt meg a kúriában Kossuth, amikor Budapestről Szegedre utazott.
Az 1848-49-es szabadságharc idején Újszászon volt az Orczy-uradalom gazdatisztje Vörösmarty Mihály költő öccse, Vörösmarty János. A költő hozzá hozta ki néhány hetes kislányát, amikor a kormánnyal együtt mint országgyűlési képviselő Debrecenbe ment, és családját is magával vitte. Vörösmarty 1849. január 2-án érkezett Újszászra Szolnokról, majd szekéren vitte a tisztilakig a csecsemőt. A szabadságharc leverése után Vörösmarty bujdosni kényszerült, Vadász Miklós álnéven rejtőzött a közeli kistomaji pusztán Bajza József költővel együtt.
A korabeli sajtó nagy teret szentelt a tiszaföldvári kastélyt birtokló Beniczky házaspár tragédiájának. Beniczky István 1908-ban vette feleségül Waldeck Valéria grófnőt, majd az ifjú pár 1909-ben világ körüli nászútra ment, Szingapúr kikötője előtt azonban zátonyra futott a hajójuk. Mivel mind a férj, mind a feleség kiváló sportember volt, a vízbe vetették magukat, hogy kiússzanak a közeli partra. Nem tudták viszont, hogy az öbölben rengeteg cápa van, így végül a hajó minden utasa megmenekült, csak az ifjú pár veszett oda. (A fiatal pár tragédiájára a tiszaroffi és a tiszaföldvári templomokban ma is márványtábla emlékeztet.)
Az üzleti vállalkozásai révén jelentős vagyont felhalmozó báró Harkányi család egy kengyeli majorban rendelkezett kúriával. A településen ma is mesélik, hogy Harkányi Anna bárónőt a szomszéd földbirtokos, Szőke Barna szerette volna feleségül venni. A bárónő azonban úgy vélekedett, hogy inkább nem megy férjhez, mert "a szépségéért senki nem venné el, a birtokáért pedig senki ne vegye el".

DR. VIRÁG ZSOLT

Magyar Kastélylexikon - Magyarország kastélyai és kúriái
dr. Virág Zsolt, 2011.

Megosztás a Facebook-on Megosztás az iWiW-en Megosztás a Twitter-en