SZAKDOLGOZATI SEGÉDANYAGOK

VAS MEGYEI KASTÉLYOK ÉS KÚRIÁK

A Kastélylexikon-sorozat ötödik kötete Vas megye 260 kastélyát és kúriáját mutatja be. A megye területén talán Magyarország legszebb, legértékesebb kastélyai találhatóak, azaz a közvéleményben élő kép, amely szerint Vasban vannak a legnívósabb épületek, valóban igaz.

Általánosságban megállapítható, hogy az ország többi megyéjéhez képest jobb állapotúak az itteni épületek, fontos ugyanakkor, hogy a kisebb, lakófunkciót betöltő kúriáknak több mint a felét már az ország más vidékein is helyreállították. A szerencsés földrajzi elhelyezkedésnek is köszönhető, hogy erre a megyére jut a legtöbb turisztikai célra hasznosított egykori nemesi rezidencia is, hiszen a bozsoki Sibrik-kastélyban, a büki Felsőbüki Nagy-kúriában, a meggyeskovácsi Batthyány-kastélyban, a sárvári Wittelsbach-vadászkastélyban, a sitkei Felsőbüki Nagy-kastélyban, a szelestei Festetics-kastélyban, a vasszécsenyi Új-Ebergényi-kastélyban, és a zsédenyi Maróthy-kúriában szálloda vagy panzió működik, a szombathely-herényi Gotthárd-kúriában, a csöngei Weöres-kúriában, a csempeszkopácsi Béri Balogh-kastélyban, valamint a körmendi Batthyány-kastélyban pedig múzeum kapott helyet.

A történelmi okok miatt Magyarországon csak ebben a megyében fordul elő az, hogy egy nemesi család mintegy 700 éven át birtokos volt ugyanazon a településen, így például az Ostffy család Ostffyasszonyfán a XII. század utolsó negyedétől - 19 generáción át - 1945-ig, valamint a Szechődy család Magyarszecsődön 1205-től - szintén 19 generáción át - 1892-ig.

A megye területén a Batthyány família hercegi és grófi ága rendelkezett a legtöbb rezidenciával, szám szerint 23-mal. A dobogó második fokát a Festeticsek grófi ága foglalja el 14 kastéllyal és kúriával, míg a Széchényi és az Erdődy grófi családok egyaránt 13-13 rezidenciával rendelkeztek. Rajtuk kívül a leghíresebb magyar történelmi famíliák közül szinte mindegyik birtokos volt a vármegye területén, a Bercsényi, a Cziráky, a Draskovich, az Esterházy, a Grassalkovich, a Károlyi, a Nádasdy, a Pálffy, a Zichy, és a Zrínyi családok is rendelkeztek itt nemesi hajlékokkal.

A Vas megyei rezidenciákban Magyarország politikai, társadalmi, művészeti és tudományos életének számtalan híres - esetenként hírhedt - alakja lakott, így a politikusok közül Ikerváron gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök, Gencsapátiban gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, a trianoni békedelegáció vezetője, költészetünk nagyjai közül pedig Csöngén Weöres Sándor, Dukán Dukai Takách Judit, Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, Kámban Kisfaludy Sándor élt. A Vas megyei kastélylakó tudósok közül a chernelházai Chernel István ornitológus, a kámoni Saághy István botanikus, a tanakajdi gróf Ambrózy-Migazzi István botanikus, vagy a vasegerszegi Markusovszky Lajos orvos említhető.

Természetesen hazánk híres építészei az ország ezen vidékéről is kaptak megbízásokat rezidenciák tervezésére, átalakítására, ennek köszönhetően Ybl Miklós Ikerváron működött, Hauszmann Alajos Rátóton és Herényben, Hefele Menyhért Szentkirályon és Vasszécsenyben, Meinig Artúr pedig Sorokpolányban.
Számtalan legenda, anekdota is kapcsolódik az ősi falakhoz, illetve hajdani lakóikhoz. A megye egyik legszebb barokk rezidenciáját, a büki kastélyt építtető Felsőbüki Nagy István és öccse, Mihály a Rákóczi-szabadságharc idején játszott szerepet a történelemben, a fivérek a labancok pártján álltak. Amikor a kurucok egy rajtaütés során elfogták őket, Istvánt Sümeg, Mihályt pedig Somló várába zárták börtönbe. Előbbi felett már ki is mondták a halálos ítéletet, majd tizenkét napi fogság után Sümegen a városon kívüli vesztőhelyre hurcolták, hogy a fejét vegyék. Eközben szerencséjére - teljesen váratlanul - megjelentek a császári csapatok, amelyek kiszabadították őt a kurucok kezéből. Felsőbüki Nagy Mihály is hasonlóképpen szabadult ki, őt a császáriak közeledtének hírére a Somlóról elmenekült kurucok a várban felejtették.

Egy másik büki rezidencia pedig annak a Felsőbüki Nagy Pál országgyűlési követnek a tulajdonát képezte, aki kitűnő szónoki képességekkel rendelkezett, és a reformkori liberális nemesség vezéralakja volt. A követ lelkesítő beszédének hatására ajánlotta fel 1825-ben gróf Széchenyi István birtokainak egy évi tiszta jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.

Az Őrség szélén található Ivánc falu, ahol a gróf Sigray família kastélyai állnak. A család legismertebb tagja Sigray Jakab volt, akit a Martinovics-féle jakobinus összeesküvésben való részvételéért kivégeztek. A kortársak meglehetősen könnyelmű embernek ismerték Sigrayt, maga Martinovics is csak azért vette be a mozgalomba, hogy legyen köztük egy főnemes is; apja pedig már korábban kitagadta Jakab grófot rangon aluli házassága miatt. Amikor 1794-ben Sigray hírét vette, hogy le akarják tartóztatni, Szombathely környékén bujkált női ruhában, majd apjához jött Iváncra. Az ő tanácsára indult Budára a nádorhoz, hogy feladja magát, Veszprémben azonban elfogták. Sigray Jakabot 1795. május 20-án a budai Vérmezőn lefejezték, a hagyomány szerint császárhű apja a nagy szégyen miatt később Jakabot még a családfáról is töröltette, és a családtörténetben sem emlékeztek meg róla.

A mai csepregi kastély elődje a Nádasdy család tulajdonát képezte, amelynek első országos szerepet játszó tagja Nádasdy Tamás nádor volt. Fiát, Nádasdy Ferencet korának egyik leghíresebb hadvezéreként tartották számon, 23 éves korában már országos főkapitányi posztot töltött be. Sikeres hadjáratai a töröknél is komoly hírnevet szereztek számára, akik "fekete bég"-nek nevezték. Testi ereje olyan nagy volt, hogy két törököt egyszerre fel tudott dobni a levegőbe. Unokája szintén a Nádasdy Ferenc nevet viselte, a fiatal korában itáliai egyetemeken tanuló főúr korának egyik legnagyobb műgyűjtője volt. Hatalmas vagyonára az állandóan pénzzavarral küszködő I. Lipót császár és király is szemet vetett, ezért amikor az országbíró csatlakozott a Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvéshez és elfogták, fejvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Nádasdy számára maga X. Kelemen pápa is hiába kért kegyelmet az uralkodótól.

Természetesen a legkedveltebb "úri sportot", a vadászatot is széles körben űzték a vadban gazdag vasi tájakon. A sorokpolányi kastély tulajdonosa, gróf Szapáry Pál fiumei kormányzó által rendezett hajtásokon például nemcsak a hazai társadalmi elit tagjai, hanem külföldi uralkodók is részt vettek. Mivel azonban a nagy vendégjárás, és a vadászatokat követő fényes lakomák és estélyek költségei messze meghaladták a gróf anyagi erejét, 1910-ben el kellett árverezni az uradalmat.

Az ország egyik legszebb neogótikus stílusú kastélyának, a mikosszéplaki rezidenciának az építtetői is hasonló "dzsentriallűrökkel" rendelkeztek, a pénz költésében különösen Mikos János báró járt az élen, akit emiatt apja ki is tagadott az örökségből. Mellesleg a bohém művészéletet kedvelő báró kedvtelésből irodalommal is foglalkozott, és színdarabot is írt a híres rablóvezérről "Sobri Józsi Amerikában" címmel, amelyet szombathelyi műkedvelők által elő is adatott. Szintén Mikos alapította meg az első magyar tudományos-fantasztikus folyóiratot "Rejtelmes Világ" címmel. 1871-ben a bárói famíliát komoly megtiszteltetés érte, amikor Mikos Olgát herceg Yturbide Salvator, a mexikói császár örökbefogadott fia, mexikói trónörökös feleségül vette, az esküvőt a kastély kápolnájában tartották.

Feltétlenül meg kell emlékezni a megye egyik legnagyobb birtokosáról, a Wittelsbach bajor királyi családról is, amelyből I. Ferenc József király felesége, Sisi is származott. Hatalmas uradalmuk központja a sárvári vár volt, a királyi család a Habsburgok kihalt este-modenai mellékága révén jutott a kiterjedt vasi birtokokhoz. Az utolsó bajor király, III. Lajos 1918-ban bekövetkezett trónfosztása után Magyarországra költözött, és itt is halt meg Sárváron 1921-ben. A rossz nyelvek szerint Wittelsbach Lajos semmiképpen nem szeretett volna király lenni, csak ambiciózus felesége, Habsburg Mária Terézia főhercegnő hosszas unszolására lépett trónra.

A kastélyépítésből a középnemesség képviselői is kivették a részüket, így például Széll Kálmán - 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke - is építkezésbe fogott rátóti birtokán. Az itt álló kúriát Hauszmann Alajos tervei szerint bővíttette ki, meghagyva azonban a tervezőnek, hogy a sűrűn a rezidenciában vendégeskedő Deák Ferenc által leszúrt botból kisarjadt fát kivágni nem szabad, az új épületszárnynak ki kell azt kerülnie. A haza bölcse Széll feleségének, Vörösmarty Ilonának volt a gyámja Vörösmarty Mihály költő halála után.

A megye legnagyobb kastélyegyüttesének, a körmendi Batthyány-rezidenciának a legismertebb tulajdonosa Batthyány-Strattmann László herceg volt, akit II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatott. A herceg képzett sebész és szemorvos volt, birtokain kórházakat létesített, amelyekben a szegény betegeket ingyen gyógyította. A fennmaradt visszaemlékezések szerint a földbirtokos a hatalmas Batthyány-hitbizomány éves jövedelmének kétharmad részét a betegekre fordította, és körmendi működése során mintegy 20 000 műtétet végzett el feleségével, aki az asszisztense volt.

DR. VIRÁG ZSOLT

Magyar Kastélylexikon - Magyarország kastélyai és kúriái
dr. Virág Zsolt, 2011.

Megosztás a Facebook-on Megosztás az iWiW-en Megosztás a Twitter-en